Külföldről támadják a Mandinert, amióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók

Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.

Több száz művész és író pedig levélben fordult Benjámin Netanjahu kormányfőhöz azzal a kéréssel, hogy vonassa vissza a törvényt, mert az „kifejezetten faji és vallási megkülönböztetést” tesz lehetővé.
A drúz kisebbség és zsidó támogatóik több tízezres tömege tüntetett szombat este egy zsúfolásig megtelt téren Tel-Aviv központjában az Izraelt a zsidó nép nemzeti otthonaként meghatározó törvény ellen.
A drúz kisebbség – amely alapvetően a végletekig hűséges az izraeli államhoz – hosszú ideje most először tartott nagyszabású tüntetést. A törvényt a kisebbségek diszkriminatívnak tartják, szerintük a jogszabály másodrendű állampolgárokká teszi őket. Sérelmezik azt is, hogy a jogszabály az arab nyelvet hivatalosról különleges státusúvá minősítette le.
Tel-Avivban a tüntetők a központi Rabin téren gyűltek össze, és közülük többen egyenlőséget követeltek. A résztvevők az izraeli mellett ötszínű drúz zászlókat is lengettek. A transzparenseken arabul, angolul és héberül olyan feliratok voltak olvashatóak, mint „Mindannyian testvérek vagyunk. Mindannyian egyenlőek vagyunk” vagy „Igazságot mindenkinek”.
A szervezők közölték, hogy a „minden polgárnak egyenlő jogokat” mottóval tartott megmozdulásra 150 ezer embert vártak. „Azért vonultunk az utcára, hogy azonos jogaink legyenek. A gond a törvény céljával van, amely a társadalmat csoportokra akarja bontani” – mondta a 32 éves Halifa Halifa, a drúz tüntetők egyike. A drúzoknak nincs gondjuk az izraeli állammal - tette hozzá Halifa, aki korábban sorkatonai szolgálatot teljesített az izraeli hadseregben.
Izraelben mintegy 130 ezer fős drúz kisebbség él, amely különleges státuszt élvez az 1950-es évektől kezdve. Izrael muszlim és keresztény arab vallási kisebbségeivel ellentétben az iszmáilita síita iszlámból kialakult vallási közösség tagjait besorozhatták az izraeli hadseregbe. A drúz férfiak több mint nyolcvan százaléka be is vonul, ami magasabb a bevonuló zsidók arányánál. A tiltakozó akcióra a drúz katonatisztek fóruma szólított fel. A The Times of Israel című angol nyelvű portál ezzel kapcsolatban idézte Tamir Pardót, a Moszad izraeli titkosszolgálat volt igazgatóját, aki szerint a törvény igazságtalan az izraeli lakosság 20 százalékával szemben. „Nem arról van szó, hogy ki milyen pártot választ. Ez az értékek kérdése” – tette hozzá.
Izraelben mintegy 1,8 millió arab él, ők teszik ki a 9 milliós lakosság 20 százalékát. Reuven Rivlin izraeli államfő szintén bírálta a július közepén elfogadott törvényt. Több száz művész és író pedig levélben fordult Benjámin Netanjahu kormányfőhöz azzal a kéréssel, hogy vonassa vissza a törvényt, mert az „kifejezetten faji és vallási megkülönböztetést” tesz lehetővé. Benjámin Netanjahu a drúzok kifogásai miatt egy különleges testület hozott létre, de az izraeli sajtó arról számolt be, hogy a kormányfő idő előtt otthagyta a közös tanácskozást, miután heves bírálatok érték kormányzati munkáját. Az utóbbi napokban a törvény elleni tiltakozásuk jeleként három drúz katonatiszt is bejelentette, hogy leszerel a hadseregtől.
(MTI)